A feltaláló
Fenyő Márta
Fenyő Márta biofizikus. Az 1980-as évek elején kutatócsoportjával felfedezte a polarizált fény biológiai stimuláló hatását.
Az ELTE TTK (Budapest) frissen végzett diplomás fizikusaként Fenyő Márta 9 évig dolgozott a Medicor Műveknél, ahol orvosi eszközök kutatásában és fejlesztésében vett részt. Ez a küldetés iránti elkötelezettsége azóta sem változott.
A 80-as évek elején megismerkedett Dr. Mester Endre professzor szakmai tevékenységével, aki kollégáival alacsony teljesítményű lézerfényt használt krónikus sebek és fekélyek kezelésére. Ennek eredményeként Fenyő Márta kutatási tevékenysége során megtette az első lényeges lépéseket a kis teljesítményű lézerfény biostimuláló hatásának a biológiai hátterének és mechanizmusának feltárása felé.
Az akkor még igen költséges lézerfényforrás alternatívájaként Fenyő Márta a lézerfény biostimuláló tulajdonságával rendelkező, mégis egyszerűbb, megfizethető és az emberi szemre kevésbé veszélyes megoldást keresett.
Fenyő Márta, Dr. Kertész Iván lézerfizikussal közösen megalkotta a kis teljesítményű lézerfény stimuláló hatásának biofizikai modelljét . Orvosok és fizikusok közreműködésével rövid időn belül kidolgozták a polarizált fényt kibocsátó lámpa első konstrukcióját, amelyet Fenyő Márta igazán kimagasló eredménnyel használt gyógyításra.
Az egyszerű polarizált fényforrást használó új készülék hatékonyságának ellenőrzése érdekében Fenyő Mártának lehetősége nyílt egy budapesti kórházban teljesen kilátástalan betegek lábszárfekélyének kezelésére.
A polarizált fényt kibocsátó lámpa klinikai hatékonyságát igazolta a korábban minden hagyományos módszerrel szemben ellenálló, sokáig elhúzódó sebek és fekélyek kiemelkedően sikeres kezelése.
Ezekkel a klinikai kezelésekkel párhuzamosan megtörténtek az első nagyobb tudományos vizsgálatok. A kutatási projekt eredményei hitelt érdemlően megerősítették az emberi szervezet immunválaszának jelentős javulását a polarizált fénykezelésre.
Fenyő Márta és Dr. Tóth Nándor, a Kórház laboratóriumának osztályvezető főorvosa az 1980-as évek elején közösen végezte ezt a kulcsfontosságú kutatást, melyet 1984-ben publikáltak.
Márta azt vallja: „Mindig is bíztam ebben a csodálatos terápiában. Láttam embereket, akik már régen feladták a reményt, hogy felépülhetnek betegségükből vagy valaha újra egészségesek lehetnek . Az ő sorsuk és a megalkuvást nem ismerő meggyőződés adta meg a kitartást, hogy átvészeljem a nehéz éveket egészen addig, amíg sikerült a találmányt valódi gyógyító eszközzé varázsolnunk.”
Díjak és kitüntetések
FENYŐ MÁRTA GONDOLATAI A POLARIZÁLT FÉNYRŐL
A hipotézis
Különböző területeken végzett saját kutatásaim alapján és a világszerte több millió beteg gyógyulásának megismerése után arra a következtetésre jutottam, hogy a lineárisan polarizált fény (LPL) képes olyan hatást gyakorolni az élő szervezetekre: növényekre, állatokra, emberekre stb. amelyet a közönséges fény nem képes kifejteni. Ennek a rendkívüli hatásnak a megfigyelése során fogalmaztam meg azt a hipotézist, hogy a polarizált fény e jelentős szerepe magának a földi életnek a „létrehozásáig” vezethető vissza.
A visszavert (lineárisan polarizált) fény egyirányú elektromágneses tere a napfénynek kitett hely felületén található szervetlen molekulákat olyan viszonyba rendezte egymással, hogy azok spirál formát öltöttek, létrehozva ezzel az ősi kettős spirál formát, amely a genetikai információ továbbításának, azaz a genetikai öröklődés alapja.
A fentebb leírt elmélet alapján feltételezhető, hogy Földünk felszínén az élet “kialakulását” részben a Polarizált Fénynek köszönhetjük.
Ez tekinthető a hiányzó első lépésnek a Föld nevű bolygó életének eredetének magyarázatához és megértéséhez.
Ez lehet a darwini evolúciós történelem kiindulópontja.
Nem vagyok sem filozófus, sem pedig a Föld őstörténetének kutatója. Ez csak egy játék a gondolatokkal, ami eszembe jutott és meg akartam osztani mindenkivel.