A feltaláló

Fenyő Márta

Fenyő Márta biofizikus. Az 1980-as évek elején kutatócsoportjával felfedezte a polarizált fény biológiai stimuláló hatását.

Az ELTE TTK (Budapest) frissen végzett diplomás fizikusaként Fenyő Márta 9 évig dolgozott a Medicor Műveknél, ahol orvosi eszközök kutatásában és fejlesztésében vett részt. Ez a küldetés iránti elkötelezettsége azóta sem változott.

A 80-as évek elején megismerkedett Dr. Mester Endre professzor szakmai tevékenységével, aki kollégáival alacsony teljesítményű lézerfényt használt krónikus sebek és fekélyek kezelésére. Ennek eredményeként Fenyő Márta kutatási tevékenysége során megtette az első lényeges lépéseket a kis teljesítményű lézerfény biostimuláló hatásának a biológiai hátterének és mechanizmusának feltárása felé.

Az akkor még igen költséges lézerfényforrás alternatívájaként Fenyő Márta a lézerfény biostimuláló tulajdonságával rendelkező, mégis egyszerűbb, megfizethető és az emberi szemre kevésbé veszélyes megoldást keresett.

Fenyő Márta, Dr. Kertész Iván lézerfizikussal közösen megalkotta a kis teljesítményű lézerfény stimuláló hatásának biofizikai modelljét . Orvosok és fizikusok közreműködésével rövid időn belül kidolgozták a polarizált fényt kibocsátó lámpa első konstrukcióját, amelyet Fenyő Márta igazán kimagasló eredménnyel használt gyógyításra.

Az egyszerű polarizált fényforrást használó új készülék hatékonyságának ellenőrzése érdekében Fenyő Mártának lehetősége nyílt egy budapesti kórházban teljesen kilátástalan betegek lábszárfekélyének kezelésére.

A polarizált fényt kibocsátó lámpa klinikai hatékonyságát igazolta a korábban minden hagyományos módszerrel szemben ellenálló, sokáig elhúzódó sebek és fekélyek kiemelkedően sikeres kezelése.

Ezekkel a klinikai kezelésekkel párhuzamosan megtörténtek az első nagyobb tudományos vizsgálatok. A kutatási projekt eredményei hitelt érdemlően megerősítették az emberi szervezet immunválaszának jelentős javulását a polarizált fénykezelésre.

Fenyő Márta és Dr. Tóth Nándor, a Kórház laboratóriumának osztályvezető főorvosa az 1980-as évek elején közösen végezte ezt a kulcsfontosságú kutatást, melyet 1984-ben publikáltak.

Márta azt vallja: „Mindig is bíztam ebben a csodálatos terápiában. Láttam embereket, akik már régen feladták a reményt, hogy felépülhetnek betegségükből vagy valaha újra egészségesek lehetnek . Az ő sorsuk és a megalkuvást nem ismerő meggyőződés adta meg a kitartást, hogy átvészeljem a nehéz éveket egészen addig, amíg sikerült a találmányt valódi gyógyító eszközzé varázsolnunk.”

Díjak és kitüntetések

1985

A WIPO szervezésében Plovdivban, Bulgáriában megtartott Fiatal Feltalálók Világkiállításának fődíja a polarizált fényt kibocsátó lámpáért

1986

Zenith aranyérem a polarizált fényt kibocsátó lámpáért (a KGST-országok nemzetközi vására, Prága)

1987

A Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) fődíja a polarizált fényt kibocsájtó lámpáért

1996

A brüsszeli Eureka 96 Nemzetközi Találmányi Világkiállítás aranyérme a polarizált fényterápián alapuló egyedi orvosi központ modelljének létrehozásáért és sikeres irányításáért

1996

Brüsszel polgármesterének díja, melyet évente egyszer ítélnek oda nagy jelentőségű találmányokért

1998

A GENIUS Innovációs Világkiállítás GENIUS díja a polarizált fényterápia feltalálásáért

2000

Aranyérem az emberi test teljes felületén polarizált fénnyel történő kezelés feltalálásáért a brüsszeli Eureka 2000 Innovációs Világkiállításon (Belgium)

2002

A GENIUS Innovációs Világkiállítás GENIUS Díja a polarizált fényterápia feltalálásáért és az emberi test teljes felületének kezelésére szolgáló fejlesztéséért

2006

Az Esélyegyenlőségi Minisztérium (Magyarország) Pro Familiae életműdíja a polarizált fényterápia humán gyógyászatban betöltött jelentős szerepéért

FENYŐ MÁRTA GONDOLATAI A POLARIZÁLT FÉNYRŐL

A hipotézis

Különböző területeken végzett saját kutatásaim alapján és a világszerte több millió beteg gyógyulásának megismerése után arra a következtetésre jutottam, hogy a lineárisan polarizált fény (LPL) képes olyan hatást gyakorolni az élő szervezetekre: növényekre, állatokra, emberekre stb. amelyet a közönséges fény nem képes kifejteni. Ennek a rendkívüli hatásnak a megfigyelése során fogalmaztam meg azt a hipotézist, hogy a polarizált fény e jelentős szerepe magának a földi életnek a „létrehozásáig” vezethető vissza.

A gondolat lényege a következő: a kezdetekkor, évmilliárdokkal ezelőtt, amikor a Földön még nyoma sem volt az életnek, és felszínének nagy részét óceánok borították,  az életre alkalmas szárazföldi felszínek csak apró szigetekként voltak jelen. A vízfelszínről visszaverődő napsugarak ezeknek a kis szigeteknek a szélét érték. A fény természetesen akkoriban is engedelmeskedett a ma ismert fizika elveinek, ezért a visszavert fény lineárisan polarizált fény volt.

A gondolat lényege a következő: a kezdetekkor, évmilliárdokkal ezelőtt, amikor a Földön még nyoma sem volt az életnek, és felszínének nagy részét óceánok borították, az életre alkalmas szárazföldi felszínek csak apró szigetekként voltak jelen. A vízfelszínről visszaverődő napsugarak ezeknek a kis szigeteknek a szélét érték. A fény természetesen akkoriban is engedelmeskedett a ma ismert fizika elveinek, ezért a visszavert fény lineárisan polarizált fény volt.

A visszavert (lineárisan polarizált) fény egyirányú elektromágneses tere a napfénynek kitett hely felületén található szervetlen molekulákat olyan viszonyba rendezte egymással, hogy azok spirál formát öltöttek, létrehozva ezzel az ősi kettős spirál formát, amely a genetikai információ továbbításának, azaz a genetikai öröklődés alapja.

Ugyanezen alapon feltételezhető, hogy a visszavert fény nemcsak a szárazföldön, hanem a tengerben is létrehozta ezeket a molekuláris kapcsolatokat, így  mind a szárazföldi, mind a tengeri élet alapjául szolgált. Feltételezem, hogy azokra az egyszerű szervetlen molekulákra eső visszavert napsugarak lineárisan polarizált fény formájában hozzájárultak az élet kialakulásához a Föld nevű bolygón.

Ugyanezen alapon feltételezhető, hogy a visszavert fény nemcsak a szárazföldön, hanem a tengerben is létrehozta ezeket a molekuláris kapcsolatokat, így mind a szárazföldi, mind a tengeri élet alapjául szolgált. Feltételezem, hogy azokra az egyszerű szervetlen molekulákra eső visszavert napsugarak lineárisan polarizált fény formájában hozzájárultak az élet kialakulásához a Föld nevű bolygón.

A fentebb leírt elmélet alapján feltételezhető, hogy Földünk felszínén az élet “kialakulását” részben a Polarizált Fénynek köszönhetjük.

Ez tekinthető a hiányzó első lépésnek a Föld nevű bolygó életének eredetének magyarázatához és megértéséhez.

Ez lehet a darwini evolúciós történelem kiindulópontja.

Nem vagyok sem filozófus, sem pedig a Föld őstörténetének kutatója. Ez csak egy játék a gondolatokkal, ami eszembe jutott és meg akartam osztani mindenkivel.

Fenyő Márta kutatómunkái és publikációi

Fenyő M., Mandl J., Falus A. (2002) Opposite effect of linearly polarized light on biosynthesis of Interleukin-6 in a human B lymphoid cell line and   peripheral human monocytes. Cell Biology International, 26, 265-269

Fenyő M., Lengyel I.(1985) Report about certain biochemical (in vitro) effects of the polarised light treatment (Research Report)

Kubasova T., Fenyő M. (1988) Investigations on biological effect of polarized light. Photochemistry and Photobiology, 48, 505-509

Fenyő M. (1984) Theoretical and experimental basis of biostimulation. Optics and laser technology, 16, 209-215

Stäcker A.D. (1986) Förderung der Wundheilung durch Bestrahlung mit polarisiertem Licht. Die Medizinische Welt, 37, 1419-1423

Stegmann W. (1985) Behandlung des Ulcus Cruris mit polarisiertem Licht. Phlebologie und Proktologie, 14, 96-97

Kubasova T., Fenyő M. (1995) Effect of visible light on some cellular and immune parameters. Immunology and Cell Biology, 73, 239-244

Szenci O., Fenyő M. (1994) Effect of polarized light on the morphology of spontaneous tumors of dogs through extracorporeal exposure of their blood.   (Sent for publication to the „Veterinary Record”, London, UK)

Fenyő M., Borberg, Kádár J. (1987) Method for in vivo treatment of tumorous tissues on body surfaces

Apor P., Fenyő M., Fekete Gy. (1985) A miofaszciális szindrómák és kezelésük Hungarian Review of Sports medicine

Tada K, Ikeda K, Tomita K. (2009)  Effect of polarized light emitting diode irradiation on wound healing.

Fenyő M. (1984) Theoretical and experimental basis of biostimulation. Optics and laser technology, 16, 209-215 

Fenyő M., Lengyel I.(1985) Report about certain biochemical (in vitro) effects of the polarised light treatment (Research Report )

Apor P., Fenyő M., Fekete Gy. (1985) A miofaszciális szindrómák és kezelésük Hungarian Review of Sports medicine

Fenyő M., Borberg, Kádár J. (1987) Method for in vivo treatment of tumorous tissues on body surfaces (earlier granted patent in the U.S.A.)

Kubasova T., Fenyő M. (1988) Investigations on biological effect of polarized light. Photochemistry and Photobiology, 48, 505-509

Szenci O., Fenyő M. (1994) Effect of polarized light on the morphology of spontaneous tumors of dogs through extracorporeal exposure of their blood.   (Sent for publication to the „Veterinary Record”, London, UK)

Kubasova T., Fenyő M. (1995) Effect of visible light on some cellular and immune parameters. Immunology and Cell Biology, 73, 239-244

Fenyő M., Mandl J., Falus A. (2002) Opposite effect of linearly polarized light on biosynthesis of Interleukin-6 in a human B lymphoid cell line and   peripheral human monocytes. Cell Biology International, 26, 265-269

A. Falus, M. Fenyő, K. Éder & A. Madarasi (2011) Genome-wide gene expression indicates the anti-inflammatory effect of polarized light in recurrent childhood respiratory disease. Inflammation research DOI 10.1007/s0011-011-0357-y

KAPCSOLAT

Írjon és lépjen kapcsolatba velünk

© 2024 AMBIOTE Ltd. Az oldal tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. Minden jog fenntartva.